BIZTONSÁG

SUGÁRZÁS CSERNOBILBAN AKKOR ÉS MOST


A sugárzás gyakori módja az energiakibocsátásnak. Mindenütt jelen van a világon, beleértve a testünket is. A "sugárzás" szót évtizedeken keresztül olyan hellyel kapcsolták össze, amely megváltoztatta az emberiség történelmét. Csernobil az emberiség legnagyobb nukleáris katasztrófájának helyszíne olyan végzetes következményekkel, melyeket a csernobili atomerőmű 4-es számú reaktorának robbanása után bekövetkezett sugárzás szétterjedése okozott. Az erőműben és a környező területeken (beleértve a Pripjaty városát) terjedő sugárzási szint dózisértéke 0,1-ről 300 Sievertre nőtt óránként (közel egy milliárdszor - 1 000 000 000-szor több, mint a mikroSievertben mért normál természetes háttérsugárzás - μSv). Leginkább radioaktív izotópok (jód-131, cézium-137, 90-stroncium) kerültek a levegőbe. Az égő reaktor körül már 10 perc tartózkodás is akut sugárbetegséget és életveszélyt okozott.

Sugárzás hatása a testre, amit tudni kell

Hetekkel a baleset után még mindig folytak a mentési munkálatok (a reaktor magjában lévő tüzet két héttel a robbanás után sikerült teljes mértékben elojtani). A legveszélyesebb részecskék (például a 131-jód) nagyon rövid felezési ideje*, és kevésbé veszélyes vagy stabil izotópokká alakulása következtében a sugárzási szint lassan csökkent. A megsemmisült reaktör fölött húzódó, az erőmű biztonságos lezárására szolgáló szarkofág (1986. november 30-án fejeződött be az építése, rekordidő, mindössze 7 hónap alatt) a sugárzást tovább csökkentette, és lehetővé tette az embereknek, hogy további felszámolási munkákat végezzenek. A radioaktív izotópok általában meglehetősen nehezek, és ezért természetesen mélyebbre jutnak a talajba; minden évben körülbelül egy centiméterrel csökkennek, a talajba süllyedve.

FÉL ÉLET?…DE ÉN TELJES ÉLETET SZERETNÉK!

*Azt az időt, ami alatt egy radioaktív anyagban a magok száma a kezdeti érték felére csökken, felezési időnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a radioaktivitás soha nem szűnik meg teljesen, de egy bizonyos idő elteltével elhanyagolhatóvá válik. Például 10 felezési idő után a radioaktivitás 1000-szer kevesebb lesz, 20 felezési idő után 10 ezerszer stb.

Napjainkban az evakuált területek továbbra is pusztaságok, azonban nagyon nehéz olyan mértékű radioaktivitást találni, amely meghaladja a természetes háttérsugárzást. Ez is az egyik oka annak, hogy a 30 kilométeres tiltott zóna természetvédelmi területté vált. A 10 kilométeres zónában még mindig találhatók olyan radioaktív forró pontok, azaz talajon lévő foltok kondenzált sugárzással, amelyek még százszorosan, vagy akár ezerszeresen is meghaladják a természetes szintet. Csernobili útja során olyan helyekre is elvisszük, ahol nem maradunk sokáig. A vörös erdő területén (az erőmű mögötti fenyőerdő, amely a baleset után néhány nappal a sugárzás következtében kiszáradt) is csak átutazunk.

2016-ban, amikor az Új Acélszarkofágot a régi szarkofágra csúsztatták, a csernobili atomerőmű környékén a sugárzás 3-4-szeresével és óránként 1,2 μSv-tel (mikroSievert) csökkent. A közeli Pripjatyban a sugárzás mértéke egyes helyeken eléri a 0.9 μSv/órát, de általában nem éri el a természetes sugárzási szint 0,3 μSv/órás értékét. A sugárzási szintek változóak lehetnek, például az időjárás következtében (alacsonyabb a télen, magasabb a nyáron).

Sugárzás mértéke és annak hatása

Veszélyes Csernobilba látogatni?


sugárterhelés esemény világszerte csernobili szovjet unió

Ennyi év elteltével Csernobilba látogatni biztonságosabb, mint valaha. A CHERNOBYLwel.come több mint 10 éve működik. Ez idő alatt a radioaktív helyeket elkerülő legbiztonságosabb útvonalakat fejlesztette ki. A veszélyesebb helyeken a csoport csak rövid ideig tartózkodik. Ennek ellenére minden fontos helyet és épületet láthat. Egyes útjainkon az atomerőmű belsejébe is ellátogatunk. A csernobili tiltott zónában töltött egy nap során testét olyan sugárzásmennyiség éri, amennyi természetes körülmények között is. Viszonyításképp, ez az adag általában 300-szor kevesebb, mint egy teljes röntgensugaras vizsgálat. Egy több órás repülőúthoz hasonlíthatjuk, ahol sokkal nagyobb kozmikus sugárzás éri a külső térből. Számokban, egy nap alatt 3-4 μSv gamma-sugárzás éri (lásd a sugárzás típusait lentebb), olyan sugárzási dózist, ami egyáltalán nem káros. Összehasonlításképpen, a legtöbb atomerőmű világszerte biztonsági határt szab, hogy mennyi sugárzás érheti naponta munkatársainak - ez napi 50-100 μSv. Valószínűleg nagyobb sugárzás éri a Kijevbe tartó repülőúton, mint egy nap alatt Csernobilban.

A csernobili tiltott zóna látogatóinak kerülniük kell a radioaktív port, amely bizonyos helyeken előfordulhat, és kisebb (nem veszélyes) mennyiségben megragadhat ruházatukon vagy cipőjükön. Ennek okán a CHERNOBYLwel.come azt javasolja, hogy minden látogató alaposan mossa ki a ruháját és cipőjét, amint hazatért. Minden, a CHERNOBYLwel.come-mal utazó ingyenes sugárzásmérőt kap. Ez az egyetlen utazási iroda, amely ingyenesen biztosítja a Geiger-Müller-számlálót a résztvevők biztonsága és kényelme fokozása érdekében. Az alacsony kockázat ellenére, és annak ellenére, hogy a tíz év alatt csak 10 esetben fordult elő, amikor turistáinknak a sugárzásellenőrzést követően meg kellett mosniuk a cipőjüket, kérjük, hogy maradjon közel vezetőjéhez és tartsa be utasításait. Így garantálni tudjuk, hogy csernobili útja 100 %-ig biztonságos lesz.

BŐVEBBEN A SUGÁRZÁSRÓL


Minden körülöttünk lévő tárgy, a testünket is beleértve, atomokból áll, amelyek a magban található protonokból és neutronokból, valamint az őket körülvevő elektronokból állnak. Ugyanazon kémiai elem atomjai azonos számú protonnal rendelkeznek, de különbözhetnek a neutronok számában. Ugyanazon elem különböző variánsait izotópoknak hívjuk. Például a szén két legismertebb izotópja az ún. szén-12 és a szén-14, ahol a szám a protonok és a neutronok számának összegét jelöli.

Az izotópokat két csoportba oszthatjuk az alapján, hogy stabilak vagy átalakulnak-e a radioaktív bomlásnak, vagy egyszerűen csak radioaktivitásnak nevezett folyamat során. A sebesség, amely valamilyen radioaktív izotóp bomlását jellemzi a felezési idő, és a másodperctől a milliárd évig terjedő apró frakcióktól függ. Ha a felezési idő rövid, a bomlás gyors, akkor azt mondjuk, egy ilyen izotóp radioakítvabb és fordítva.

sugárterhelés a mindennapi életben a csernobili utazás

Nagyon fontos, hogy megértsük, a sugárzás valamilyen szintje természetes, mert minden elemnek van valamennyi radioaktív izotópja, és számtalan megtalálható közülük a körülöttünk lévő természetben. Ez minden tárgyat bizonyos mértékig radioaktívvá tesz a környezetünkben, beleértve a testünket is, amely kis mennyiségű radioaktív kálium-14-et és kálium-40-et tartalmaz. Ezeknek jellemzően körülbelül 8000 atomja bomlik el minden másodpercben. Testünk természetesen hozzászokott az alacsony radioaktivitáshoz, ami ártalmatlan.

A sugárzás az energia szállítása. A sugárzást ionizálóra és nem ionizálóra oszthatjuk attól függően, hogy mennyire képes az atomok és a molekulák ionizálására, illetve a közöttük lévő kémiai kötések megzavarására. Például a látható fény, vagy a rádióhullámok a biztonságos nem ionizáló elektromágneses sugárzás típusai, míg a radioaktív bomlás során kibocsátott sugárzás veszélyes ionizáló sugárzás. Az ionizáló sugárzás veszélye azon a tényen alapszik, hogy megzavarhatja az élő szervezetek sejtjein belüli kémiai kötéseket, amelyek károsíthatják őket, és ezért kedvezőtlen egészségügyi hatásokhoz vezethetnek.

Az elnyelt sugárzás mennyiségét dózisnak nevezzük, és számunkra a legfontosabb az úgynevezett effektív dózis, amely figyelembe veszi a sugárzás típusát és biológiai hatását. Pontosan ez az, amit sugárzásmérő eszközünk mér majd a csernobili út során. Az effektív dózis mértékegysége a Sievert, vagy mikroSievert (1/1 000 000-e egy Sievertnek). Sugárzásmérőnk méri a mikroSievert óránkénti tényleges sugárzási szintjét, és a dózismérő bekapcsolásakor automatikusan kiszámítja a teljes mennyiséget. Ahogyan azt említettük, tipikus útjainkon a csernobili tiltott zónában, sugárzásmérője kb. 3-4 mikroSievert gamma-sugárzást fog mérni.

Fenyegetően hangozhat arról beszélni, mekkora sugárzás éri, de fontos, hogy legyen hozzá viszonyítási alapja. Meg kell értenünk, hogy a sugárzás egyes szintjei, azaz a háttérsugárzás teljesen természetes, és mindenütt a világon előfordul. A háttérsugárzás több forrásból áll, beleértve a radioaktív izotópokból származó sugárzást, ami természetesen mindent magába foglal körülöttünk, és a kozmikus sugárzást, ami a világűrből származik. A háttérsugárzás legjelentősebb forrása a radon radioaktív gáz, amely természetes módon szabadul fel a talajból, és amit a levegővel együtt belélegzünk. Különösen a rossz szellőzésű épületeken belül ez a gáz felhalmozódhat, és a sugárzási szint könnyedén válhat nagyobb mértékűvé, mint a tiltott zónában lévő legtöbb helyen.

A számadatok alapján a háttérsugárzás összes forrása világszerte napi 8 mikroSievert körül mozog. Ennélfogva láthatja, hogy a sugárzásmérője által mutatott 3-4 mikroSievert egy 10-12 órás túrán teljesen biztonságos, és ahhoz hasonló, mint ami egy átlagos napon az otthonában éri. Ráadásul ma már vannak olyan helyek is a világon, ahol a sugárzás szintje magasabb, mint Csernobilban. A brazil Guarapari Beach tartja a rekordot, ahol bizonyos helyeken a sugárzás szintje többszázszor is meghaladhatja a jelenlegi csernobili szintet.

A háttérsugárzás természetes forrásai mellett sok olyan mesterséges forrás is létezik, melyeknek rutinszerűen ki vagyuk téve. Ez magában foglalja az egyes orvosi eljárásokat, de a dohányzást is, mivel a cigarettafüst jelentős mennyiségű radioaktív polónium-210-et tartalmaz, amely rákot okozhat. Egy másik radioaktív tevékenység a repülés, mivel a nagy magasságokban sokkal inkább ki vagyunk téve a kozmikus sugárzásnak, amelytől általában a légkör véd bennünket. Az alábbi 1. sz. táblázatban felsoroljuk a leggyakoribb mesterséges forrásokat. Amint látja, a dohányzás az egyik legradioaktívabb tevékenység, amelyet az ember megtapasztalhat, és naponta egy doboz cigaretta elszívásakor, egy év alatt 10 000-szer nagyobb adagot kap, mint a csernobili zónába történő kirándulás során.

AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS (BOMLÁS) NÉGY TÍPUSA:

*alfa-sugárzás: a leggyakoribb sugárzás, mivel a radioaktív izotópok nagy része az alfa részecskék kibocsátásával bomlik. Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll. Mivel ezek elég nagyok, és elektromos töltést hordoznak, nagyon könnyű megállítani őket. Egy papírdarab vagy néhány centiméter levegő általában elégséges ahhoz, hogy hatékonyan védje az alfa-sugárzással szemben. Ha azonban valamilyen alfa-radioaktív anyagot fogyasztunk vagy belélegezzük azt, és közvetlen kapcsolatba kerül a belső szervek szövetével, akkor károkat és komoly egészségügyi problémákat okozhat. Ezért kell elkerülni az élelmiszerek szennyeződését, és ez a legfőbb oka annak, amiért szigorúan tilos bármilyen élelmiszert fogyasztani az út során a tiltott zónában.

*béta-sugárzás: elektronokból vagy úgynevezett pozitronokból áll. Egy darab műanyag, alumínium fólia vagy néhány méter levegő viszonylag könnyen leállíthatja. Emiatt dószismérője csak rövid ideig észleli a béta-sugárzást az úgynevezett hot spotok közelében, és nem jelent súlyos egészségügyi kockázatot. Hasonlóképpen az alfa-sugárzáshoz, az esetleges szennyezett élelmiszerek fogyasztásának elkerülése a legfontosabb.

*gamma-sugárzás: az elektromágneses sugárzás egy fajtája, ugyanaz, mint a látható fény vagy rádióhullám, de sokkal energikusabb. Ez a típusú sugárzás könnyen áthatol, ezért legjobb, ha nagy mennyiségű ólommal vagy betonnal zárják le. A gamma-sugárzás nagyon gyakori. Mindenütt megtalálható magunk körül, ezért testünk hozzá van szokva az alacsony szintjéhez. Ennélfogva az alacsony mennyiségű gamma-sugárzás nem okoz komoly egészségügyi problémákat.

*neutron-sugárzás: tipikusan az atommaghasadáson belül termelődik, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a nukleáris energia területén. Ez egy nagyon átható típusú sugárzás, amelyet legjobb magas neutron tartalmú anyagokkal, például paraffinnal vagy nagy mennyiségű vízzel lezárni. Ez azonban nagyon ritka sugárzás, amely csak az aktív atomreaktorok közelében található.

Sugárzás mértéke a mindennapokban

További sugárzást keres az életében?


A banán a legradioaktívabb gyümölcs a világon. Kálium-40 radioaktív izotópot tartalmaz. Egy banán elfogyasztása 0,1 mikroSievert sugárzásmennyiségnek felel meg. Ám ezt a dózist nem lehet a dohányzáskor, vagy a csernobili látogatáson érthez hasonlítani.

Sugárzás mértéke a mindennapokban

A világon más helyek is vannak, amelyek természetes módon vagy történelmi okokból radioaktívak; ezekkel szemben az emberek azonban nem annyira előítéletesek, mint Csernobil vonatkozásában.

Mindenek felett ügyelünk arra, hogy csernobili kirándulása élete egyik legbiztonságosabb kalandja legyen.

VÁLASSZON EGY UTAT