CSERNOBIL TÖRTÉNETE

Csernobil gazdag történelme egészen a középkorig nyúlik vissza (először 1193-ban említették). A 16. századtól erős zsidó befolyás jellemezte (a zsidó történelemről több információt a blogunkban olvashat – LINK (EN)). Csernobil erősen érintett volt a II. világháborúban. A Szovjetunió alatt egy hajójavító központ működött a Pripjaty folyón. Alacsony népessége és a vízhez való könnyű hozzáférése miatt a Szovjetunió Energetikai Minisztériuma úgy döntött, hogy Csernobiltól 20 km-re erőművet épít. A Csernobili V.I. Lenin Atomerőmű építését 1970-ben kezdték meg. Azzal egy időben kezdték el a közelben építeni Pripjaty szatellitvárost. Az első reaktor elindítása után, 1977-ben Csernobilt 14 ezer lakossal népesítették be. Közlekedési hálózatával – buszok, vonatok, sőt, hajók is – nagy kilátásokkal rendelkező regionális központ lett. A szovjetek tervei a csernobili atomerőművet illetően nagyszabásúak voltak – 12 reaktorával és azok 1000 - 1000 MW energiakibocsátásával a világ legnagyobb nukleáris atomerőművének szánták. Négy reaktor működött és másik kettő állt építés alatt, amikor sorsa megváltozott.

A csernobili katasztrófa - mi történt?

A baleset 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőműben. Ez volt az emberiség történelmében az addigi legnagyobb nukleáris energia katasztrófa. A robbanás a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában történt, mindössze 120 km-re Ukrajna fővárosától, Kijevtől, közel a fehéroroszországi határhoz.

Abban az időben a csernobili atomerőmű volt a legnagyobb a világon. A szovjet hadsereg stratégiai katonai programjának szánták. Magát a robbanást több tényező véletlen egybeesése okozta. Amellett, hogy a reaktor nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, az automatizálás is alacsony szintű volt. Április 26 végzetes éjszakáján egy kísérlet folyt, amely során a turbógenerátor egység inerciális tartományát teszteltél. Az energiatermelést lecsökkentették, a nukleáris láncreakció majdnem leállt, amelyet az operátorok energiakibocsátásának hirtelen növelése követett. Ezek együtt a hűtőfolyadék leállásával a reaktor magjában az üzemanyag túlforrósodását és a reaktor központjának megsemmisülését okozták.

Helyi idő szerint hajnali 1.24-kor, 40-60 másodperccel a kísérlet kezdete után két hatalmas robbanás következett be. Egyes vizsgálatok szerint az összes abszorbeáló rúd levétele a reaktor aktív zónájában, valamint a reaktor növekvő energiakapacitása miatt a robbanás elkerülhetetlen volt. Feljegyezések szerint az első robbanáskor a biztonsági rendszerek ki voltak kapcsolva, illetve üzemen kívül voltak. A radioaktív gőz és a hidrogén kombinációja felrobbantotta a reaktor 1200 tonnás reaktort tetejét, megsemmisítve a tetőt. Néhány másodperc múlva jött a második robbanás. Több független tanulmány szerint míg az első robbanás normális volt (kémiai), a második robbanás az égő neutronok gyors láncolatával a nukleáris robbanás jellemzőit hordozta magában, és csaknem 0,3 kilotonna erejű (kb. 300 tonna TNT-vel megegyező) volt. A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.

Összeomlott 4 es reaktor atomerőmű fotó

A nukleáris katasztrófa is véletlen egybeesés volt. Egy másik, ilyen jellegű munkára specializálódott műszaknak kellett volna elvégeznie a reaktorban a kísérletet. Ezt azonban kilenc órával későbbre halasztották, mert a közelgő május elsejei ünnepségek miatt teljesíteni kellett a villamosenergiatermelési tervet. Ez a késedelem azt jelentette, hogy a kísérletet egy másik műszaknak kellett kiviteleznie, nem pedig annak, amelyik előkészítette. A kísérletet végző éjszakai műszakban kevesebb tapasztalt munkás volt. A baleset után a többi reaktort rögtön lezárták és az erőmű vezetősége a válságtanácsot tartott az erőmű alatti bunkerben. (A bunker irányító termét Ön is megtekintheti a Csernobili atomerőmű és Pripjaty túránk során LINK)

Csernobili katasztrófa idővonala 1986. április 26-án.

1:23 A 4-es egység két robbanása
1:26 Tűzriadó az erőműben
1:28 Az erőmű tűzoltóságának érkezése
1:35 A pripjatyi tűzoltóság érkezése
2:10 Eloltották a tüzet a turbinaházban
5:00 A 3-as egységet biztonsági okokból leállították
6:00 A hadsereg vegyészi egysége megérkezett a helyszínre - a sugárzás valós mérése
6:35 Minden tüzet eloltottak a helyszínen. *A megsemmisített reaktor magja 1986. május 10-ig ég

A csernobili radioaktív felhő utazása a világ körül

A radioaktív por Csernobil negyedik, megsemmisült és lángoló reaktorából indult, amely beszennyezte mind a közeli, mind a távoli környezetet. A csernobili nukleáris katasztrófa megszüntetésének első lépése az égő reaktor csarnokának és a központi gépterem tetőjének eloltása volt. A helyszínre elsőként érkező különleges erőmű-tűzoltóegységnek a közeli csernobili és pripjatyi tűzoltókkal együtt három órával a robbanás után sikerült eloltaniuk a tüzet. Ám a reaktor szívében, a nukleáris üzemanyagot tartalmazó keverék még mindig égett…

A tűzoltók, akik a balesetnél dolgoztak, nem tudták a tűz okát, ezért vizet öntöttek a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten és több kisebb robbanás következett be, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt. A radioaktív anyag terjedésének megakadályozására a balesetet követő napokban helikopterről különböző, a sugárzás megfékezését elősegítő anyagot dobtak a reaktor magjába: bór, dolomit, homok, agyag és ólom ötezer tonnányi keverékét. Ezek az ömlesztett anyagok eloltották az égő grafitot és elnyelték a radioaktív aeroszolokat. Két héttel az összeomlást követően a szovjet hivatalos szervek úgy döntöttek, hogy az erőmű teljes összeomlott blokkját egy különleges szarkofágba teszik - beton testben, saját hűtőrendszerrel.

Szennyeződés Európa térkép Csernobil robbanás

A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben. Ebben a magasságban a délkeleti szél a radioaktív felhőt egészen Skandináviáig vitte. A felhő elrepült Skandinávia fölött, majd újra Ukrajna felé fordult. A baleset napján a szél irányt változtatott nyugat felé. A második szennyezett felhő így repült Lengyelországon keresztül Csehszlovákiába, majd Ausztriába. Ott az Alpoknak ütközve visszarepült Lengyelországba. Ma úgy tudjuk, hogy nincs olyan hely a világon, ahol a csernobili radioaktív felhők ne lettek volna jelen. A szennyezett felhők körberepülték a világot.

A leginkább érintett területek Ukrajna és Fehéroroszország voltak. A két ország egyes részeit örökre evakuálták a környezeti szennyezés miatt. A szennyeződési folyamat során nagy szerepet játszott a radioaktív jodid. Ennek az elemnek a bomlási ideje rövid, ezért a baleset után viszonylag gyorsan ártalmatlan anyaggá vált. Ma a radioaktív szennyezést főként olyan anyagok alkotják, mint például a stroncium és cézium – amelyek bomlási ideje 30 év. Ezek az anyagok évtizedekkel a baleset után is folyamatosan szennyezik a közeli környezetet. A plutónium és amerícium izotópjai valószínűleg még több ezer évig jelen lesznek az érintett területen. Azonban a sugárzás hatása az emberi szervezet számára elhanyagolható. Olvasson többet blogunkban (EN) a sugárzásról és arról, hogy mi is történt valójában.

Csernobil bírósági tárgyalás Fomin Brjukanov Djatlov

A csernobili katasztrófa okainak vizsgálata hivatalosan azzal zárult, hogy megállapították, hogy a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat. Az erőmű igazgatóját, V. P. Bryukhanovot és a főmérnököt, N. M. Fomint 10 év börtönre ítélték. A főmérnök-helyettes,  A. S. Dyatlov 5 év, a reaktorszoba vezetője, A.P. Kovalenko és a műszak menedzsere, B. V. Rogozhkin 3 év, az állami felügyelő, Y. A. Laushkin pedig 2 év börtönbüntetést kapott. Paradox módon, az egész csernobili tárgyalást a csernobili kultúrházban tartották, mely eredetileg zsinagóga volt. A V. I. Lenin Nukleáris Atomerőmű eseményei csak a kezdetei voltak annak az utóhatásnak, mely nemcsak a nukleáris energia biztonsági szabályait írta át, de az emberiség történelmét is. Bővebben a blog-ban.

Csernobil jelentése: üröm

Csernobil (ukránul Chornobyl) és annak Polissya elnevezésű környéke lapos, fenyőerdős terület sok folyóval és mocsárral. Ukrajna északi részén, a fehérorosz határhoz közel található. A város neve magyarul ürmöt jelent. Ez a növény nagyon elterjedt a közeli területeken, és a Bibliában is említik. Sok keresztény ember hiszi, hogy a környék szomorú végzete valamilyen módon előre meg volt jósolva. (A teljes prófécia megismeréséért kérjük, töltse le az ingyenes Mítoszok és igazságok c. e-bookot ITT). Az üröm egy keserű gyógynövény, amelynek gazdag gyógyító és méregtelenítő hatása van. Nagy mértékben használják az abszint előállításakor.

A csernobili baleset áldozatainak számáról szóló adatok megoszlanak. Természetesen a közvetlen áldozatok többnyire az erőmű dolgozói voltak, valamint a tűzoltók, akik halálos dózisú sugárzást kaptak. Az első három napban 299 ember került kórházba a sugárzás egyértelmű jeleivel. Mindannyiukat a 6-os számú moszkvai kórházban kezelték. Hivatalosan a csernobili balesetnek 28 közvetlen áldozata van. A legtöbb közvetlen áldozatot a Mitino temetőben, Moszkvában temették el. Minden testet betonkoporsóba zártak a magas sugárzás miatt.

Hivatalosan mintegy 600 ezer ember életét érintette a csernobili tragédia. A hivatalos dokumentumok különböző kategóriákba sorolják a sugárzás áldozatait. A legnagyobb csoport például a 200-240 ezer felszámoló: mentők, katonák, akik a szennyeződés eltávolító munkákat végezték, tűzoltók, valamint rendőrök. A következő a 116 ezer lakost számláló csoport, a Csernobil közelében található szennyezett területekről. 220 ezer egyéb személyt evakuáltak később Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország szennyezett területeiről. Napjainkban mégis mintegy 5 millió ember él tovább a szennyezett területeken. Összesen több mint 10 millió embert tartanak nyilván, akik valószínűleg a csernobili katasztrófa következtében betegedtek meg. Ebből csak 3,2 millió található Ukrajnában (a többi beteget Fehéroroszországból, illetve Oroszországból jelentették).

Szellemek városa

Pripjaty egykoron a szovjet kormány mintavárosa volt, amit 1970-ben építettek az atomerőmű dolgozói és családjai számára. A baleset idején a város lakosainak átlagéletkora mindössze 25 év volt. Pripjatyban megvolt minden luxus, ami egy modern városra jellemző - vasútállomás, kikötő, kórház és piactér.

Pripjaty-szellemváros-Csernobil-most-min

Az állami tisztviselők később, a baleset napján még mindig nem figyelmeztették az 50 ezer lakost a radioaktív szennyezés veszélyére. Jód pirulákat sem biztosítottak nekik, amik segítettek volna a sugárzás hatásaival szemben. A baleset miatt a sugárzás szintje meghaladta a természetes szint ezerszeresét. Pripjaty evakuálására másnap került sor – 1986. április 27. délutánján vonattal, hajóval, de leginkább buszokkal. A lakosok csak a szükséges dolgokat vihették magukkal azzal a tudattal, hogy három nap múlva visszatérhetnek. Ezt az információt azért tették közzé, hogy elkerüljék a pánikot és hogy az emberek ne vigyenek túl sok poggyászt magukkal. Később a hatóságok úgy döntöttek, hogy a városnak örökre üresnek kell maradnia.

1986. április 26. 14.00

A pripjatyi lakosok figyelmébe!  A népi küldöttek városi tanácsa közli, hogy a csernobili atomerőműben történt baleset miatt Pripjaty városában kedvezőtlen sugárzási viszonyok alakultak ki. A Kommunista Párt, annak tisztviselői és a hadsereg megtesz minden szükséges intézkedést, hogy megfékezze azt. Mindazonáltal, annak érdekében, hogy az embereket és legfőképpen a gyerekeket a lehető legnagyobb biztonságban és egészségben tudjuk, szükségesnek látjuk a lakosok átmeneti kitelepítését a kijevi régió legközelebbi településein. Ezen okok miatt 1986. április 27-én 14.00 órai kezdettel minden bérház lakójának lehetősége lesz igénybe venni egy buszt, a rendőrség és a városi tisztviselők felügyelete mellett. Nagyon fontos, hogy dokumentumait (személyi iratait), pár létfontosságú személyes holmiját és végszükség esetére valamennyi ételt magával vigyenek. A városi, illetve a városi ipari létesítmények felsővezetői úgy döntöttek, egyes munkavállalóknak a városban kell maradniuk, hogy Pripjaty fő létesítményei megfelelő állapotban működjenek. Minden házat rendőrök őriznek majd a kitelepítés ideje alatt. Elvtársak, otthonuk ideiglenes elhagyásakor kérjük, bizonyosodjanak meg arról, hogy mindenütt lekapcsolták a villanyt, az elektromos berendezéseket, elzárták a vizet és becsukták az ablakokat. Kérjük, maradjanak nyugodtak a rövid ideig tartó kitelepítés alatt.

Az evakuáláskor a nőket és gyerekeket mentették először, de a Szovjetunió e része súlyos buszhiánnyal küszködött. Így a buszoknak az ország más részeiről kellett jönniük, hogy evakuálni tudják Pripjaty mind az 50 ezer lakosát. A buszok sora 20 kilométer hosszú volt, ami azt jelenti, hogy mikor az első busz elhagyta Pripjatyot, az utolsó busz még nem is látta az erőmű kéményeit a távolból. A város kevesebb, mint három óra alatt kiürült, és ez így is marad örökre. Miután Pripjatyot kiürítették, addig a reaktoról 30 km-re lévő többi település kiürítését egészen május elejéig elhalasztották. 1840 településen végeztek sugármentesítési munkálatokat. A csernobili tiltott zónát azonban 1994-ig nem alakították meg. Ekkor költöztek el a lakosok az utolsó nyugati városokból új kijevi lakásukba és a Zsitomir régióba.

Pripjaty evakuálás 1986 Csernobil fotó

Pripjaty lakosai az evakuálás során nem vihették magukkal a háziállataikat és jószágaikat. Ennek az volt az oka, hogy ezeknek az állatoknak a szőre radioaktív porral lehetett szennyezve. A környezet további szennyeződésének elkerülése érdekében a különleges erők az összes állatot likvidálták a csernobili zónában. Május 5-én fejeződött be a tilalmi zónában élő emberek kitelepítése (Csernobil 30 km sugarú körzetében). Napjainkban ebbe a zónába tilos a belépés. Ez alól kivételt képeznek az egykori lakosok, akik a temetőbe kívánnak ellátogatni, illetve az engedéllyel rendelkezők, például turisták, munkások stb. Jelenleg körülbelül 150 ember (főként nyugdíjas) él a tilalmi zónában, mindegyikük saját felelősségre. A 2 napos csernobili túra keretein belül meglátogathatja őket, megnézheti, hogy hogyan élnek, valamint megkérdezheti őket, hogy miért tértek vissza. A lakosokon kívül mintegy 3000 munkavállaló is tartózkodik egy különleges rendszerben, akik gondját viselik a csernobili zónának. Nagyjából még mindig 2500 munkás dolgozik a csernobili atomerőműben, annak ellenére, hogy 2000 óta teljesen leállították. A nukleáris üzemanyag felszámolása mellett ezek a dolgozók ügyelnek arra, hogy a sugárzás biztonságos legyen, és biztosítják villamosenergia-áramlást Fehéroroszországból Ukrajnába és vissza. Pár ezer munkás folytatta az új szarkofág építését, melyet 2018-ban fejeztek be. Még több információ az új biztonságos lezárásról a BLOGunkban (EN).

Pripjaty történelem egykor most fotó Csernobil

Prijaty napjainkban egy szellemváros. Annak ellenére, hogy senki sem él ott, megvan a saját bája és hangulata. Pripjaty nem úgy végezte, mint néhány környező falu, amit buldózerek temettek a föld alá. A falvak emlékét már csak az út mellett lévő táblák őrzik, az elhagyott falu nevével és térképével. Pripjatyot, valamint az egész 30 kilométeres tilalmi zónát a rendőrség és a hadsereg őrzi. Az állandó szolgálat ellenére nem tudták megakadályozni a rablást és fosztogatást. Főként 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után akadtak gondok, amikor a Csernobil zónát kevésbé őrizték. Pripjatyot teljesen kifosztották. Nem maradt egyetlen lakás sem, amit ne látogattak volna meg tolvajok, akik elvittek minden értékes tárgyat, amit találtak. A lakóknak 1987-ben lehetőségük volt arra, hogy visszatérjenek és pár holmijukat magukkal vigyék, de ismételten csak pár bőröndöt. Ezzel a lehetőséggel nem sokan éltek. A Jupiter nevű katonai gyár 1997-ig működött a városban. A híres uszoda még 1998-ben is működött, ma azonban még inkább kifosztott és elpusztított, mint az iskolák, vagy a lakások nagy része. A városnak még mindig van 3 működő része: a csernobili atomerőmű mosodája, traktorgarázsok, mélyen a földben lévő kutak szivattyúteleppel (az erőműhöz szükséges vízkészlet).

A város tele van kortárs (vagyis 1980-as) írásokkal, jelekkel, könyvekkel vagy képekkel, többnyire Leninnel és kommunista motívumokkal. Lenin nyilatkozatai és portréi találhatók gyakorlatilag mindenhol: a Kultúrpalotában, a hotelben, a kórházban, a rendőrségen, valamint az óvodában és az iskolában. A séta a városban olyan, mint egy utazás a múltba. Az egyetlen különbség, hogy egy árva lélek sincs az utcán, még a madarak sem csiripelnek. Az utazás során mutatott történelmi fotóknak köszönhetően el lehet képzelni az egész várost abból a korszakból, amikor még virágzott. Annak érdekében, hogy még jobban átélje a szovjet időket, szovjet uniformisokat, vagy retró autós utazást kínálunk a Csernobil Retró túra résztvevőinek.

Az egész város egy zöld mezőre épült, rövidesen azután, hogy megépült az atomerőmű. Minden betonból készült, és a házak ugyanúgy néznek ki, mint bármely másik szovjet eredetű város. Néhány épületet ezek közül már benőttek a fák, és alig láthatóak az útról. Néhány épület az enyészet és a pár évvel ezelőtti nagy havazás miatt összedőlt. Csernobil kulcsfontosságú példa arra, hogy az anyatermészet hogyan képes megbirkózni az ember munkájával. Alig több mint két évtized elteltével már csak romok maradnak a városból, ha nem mentjük meg. Nincs még egy ilyen hely a világon.

Új biztonságos lezárt Csernobil atomerőmű

Mi lehet a jövő?

A csernobili tiltott zóna a tragédia és a világ legnagyobb nukleáris katasztrófájának a szinonimája. Harminc évvel később a remény helyévé kezd válni. Ez az egyetlen hely a világon, ahol láthatja, hogyan hódítja vissza a természet az emberek által művelt területeket. Ez az egyik oka annak, hogy a 30 km-es zóna 2016-ban természetvédelmi területté vált. Olyan vadvilággal találkozhat, amely nem jellemző Európa más részeire. Farkasok, szarvasok, vaddisznók, teknősök, hódok és még vadlovak is együtt élnek. Az állatokon nem fedezték fel a mutáció jeleit, és nagyon jó szaporodási aránnyal rendelkeznek. Önök, a turisták visznek ebbe a zónába, és különösen Pripjatyba életet. Mint Ukrajna első számú turista látványossága, a tiltott zóna a leglátogatottabb hely (az elhagyatott helyek között) a világon a maga évi 50 ezer fős látogatójával. A csernobili turizmus jelentős hatással van a helyi gazdaságra. Ne számítson menő hotelekre és szuvenírboltokra, Csernobil egy katonaság által őrzött terület, melynek megvannak a maga szabályai és feltételei.A turizmus mellett az energia is fontos szerepet játszik. A csernobili atomerőmű napjainkban egy villamosenergia-elosztó csomópont Ukrajna és Fehéroroszország között. Mindezeken felül kínai befektetők azt tervezik, hogy az energiaátviteli infrastruktúrára alapozva megépítik a világ legnagyobb napenergia erőművét a csernobili zónában. Egy másik projekt keretében a csernobili zónában használt nukleáris üzemanyagtárolót kívánnak építeni Európa számára. Ma az új, biztonságosan lezárt szarkofág további száz év biztonságot ad. Ukrajna az Európai Unióval együtt azon dolgozik, hogy módot találjon a régi szarkofág és a 4-es reaktor maradványának leszerelésre és eltakarítására. Ukrajna egy turistaövezetként szeretné megőrizni Csernobil örökségét az egész világ számára. A csernobili zóna és Pripjaty a hidegháború szabadtéri múzeumává válik. A CHERNOBYLwel.come 2008-ban azért kezdte meg misszióját, hogy megmutassa Csernobil légkörét a világnak – történetünket itt olvashatja el.

Ha szeretne Csernobilról és annak történetéről olvasni, akkor töltse le az ingyenes e-bookot “Tíz mítosz és igazság Csernobilról” (EN).

10 000 0000

beteg ember 3 országban

120 000

kitelepített ember 100 városból és faluból

5000

ember még mindig a csernobili zónában és a csernobili atomerőműben dolgozik

2600

négyzetkilométernyi szennyezett övezet

150

csernobili őslakos még mindig a zónában él

Ön mikor jön el, hogy megírja saját csernobili történetét?

VÁLASSZON KI EGY UTAT